26. fejezet – Külföldi misszióink

GSAM 403.1„Írva van: Akiknek nem beszéltek róla, azok meglátják; és akik nem hallották, azok megértenek.”¹

GSAM 403.2Első missziónkat az Államokon kívüli területen 1874-ben nyitottuk meg, amikor J. N. Andrews lelkészt Svájcba küldték, és ott megkezdte munkáját.

GSAM 403A KÖZÉP-EURÓPAI TERÜLET

GSAM 403.3Abban az időben nyolc ország tartozott ehhez a misszióhoz, nevezetesen Svájc, Franciaország, Olaszország, Törökország, Belgium, Spanyolország, Portugália és Görögország, egy olyan terület, amely 140 000 000 embert számlált.

GSAM 403.4Érdemes talán megemlíteni itt azokat a körülményeket, amelyek arra késztették gyülekezetünket, hogy egy ilyen hatalmas területű misszióba kezdjen, egy olyan időszakban, amikor a felekezet létszámilag gyenge volt.

GSAM 403Czechowski lelkész

GSAM 403.51865-ben M. B. Czechowski lelkész, egy megtért lengyel katolikus pap, aki elfogadta a jelen igazságot, azt kérte népünktől, hogy küldjék őt misszionáriusként Közép-Európába. Mivel ez akkoriban kivitelezhetetlen volt, ügyét a massachusettsi bostoni, a hét első napját ünneplő adventisták elé terjesztette, akik talán úgy vélték, hogy ő teljesen elszakadt népünktől. Akárhogy is legyen, ők biztosították a szükséges anyagiakat, és elküldték őt a kívánt misszióba.

GSAM 404A szombatot tartók Svájcban

GSAM 404.11866-ban Tramelanban, Svájcban hirdette a szombat igazságát és a harmadik angyal üzenetét, ami egy szombattartókból álló csoport kialakulásához vezetett. Nem sokkal később elhagyta őket, hogy Magyarországon hirdesse az üzenetet. A tramelani csoportnak semmit sem mondott az amerikai munkánkról, de a tagok közül az egyik, Albert Vuilleumier tudott angolul olvasni. Ő véletlenül meglátott egy példányt az Advent Review-ból. Így kezdődött meg a két ország közötti levelezés.

GSAM 404Erzenberger lelkészt Amerikába küldték

GSAM 404.21869-ben James Erzenbergert, a tramelani lakost, Amerikába küldték azzal a céllal, hogy megtanulja az angol nyelvet, és alaposabban megismerje a hetednapi adventista tanításokat és szokásokat. Június 18-án érkezett Battle Creekbe, és másfél évet töltött Amerikában. Visszaúton 1870. szeptember 9-én indult el New Yorkból. Ugyanezen év júniusában Ademar Vuilleumier látogatást tett ebben az országban, ahol körülbelül négy évig maradt. Hazatéréskor Andrews lelkész kísérte. 1874. október 16-án érkeztek meg Neuchâtelbe.

GSAM 404.31875-ben D. T. Bourdeau lelkész és családja elhagyta Amerikát, és Franciaországba utazott, ahol a bizottság munkára osztotta be őket.

GSAM 404Egy francia nyelvű újság indult

GSAM 404.4A következő évben, 1876 júliusában Svájcban, Bázelben megkezdődött egy francia nyelvű újság kiadása, amelynek címe Les Signes des Temps (The Signs of the Times) volt. Hat évvel később, 1882. május 13-án Haskell lelkész New Yorkból hajóra szállt Európába. Ezen missziós útja során hosszabb-rövidebb ideig Svájcban tartózkodott.

GSAM 405Whitney lelkész Bázelbe utazik – Andrews lelkész halála

GSAM 405.11883. július 26-án B. L. Whitney lelkész és családja megérkezett Bázelbe; őt a Generál Konferencia Bizottsága nevezte ki a misszió vezetésére, hogy felváltsa Andrews lelkészt, akinek egészségi állapota gyorsan romlott. Néhány hónappal később, az év októberében elhunyt.

GSAM 405.2Andrews lelkész fiatal korában nem részesült a középiskolák és egyetemek előnyeiben, mégis jól képzett volt, azaz az volt, akit a világ autodidakta vagy saját erejéből felemelkedett embernek nevez. Szorgalmas tanulással elsajátította a latint, a görögöt és a hébert, későbbi éveiben pedig a francia nyelvet is. A francia nyelvet azért sajátította el, hogy segítségével megnyithassa és folytathassa a munkát a Közép-európai Misszióban, ahol élete utolsó hat évét töltötte, írt és kiadta a francia nyelvű Signs of the Times című lapot, valamint ezen a nyelven is prédikált. Éppen e munkája közben érte el a halál.

GSAM 405Dr. Kellogg Európában

GSAM 405.31883 tavaszán Dr. J. H. Kellogg orvosi kutatásai érdekében látogatást tett Európában. Minden missziónkban néhány napot töltött, és látogatásai nagy bátorítást jelentettek a munkatársak számára; különösen Andrews lelkész nagyra értékelte a Bázelben végzett munkával kapcsolatos tanácsait.

GSAM 405Butler lelkész Európába látogat

GSAM 405.4Az 1883 októberében tartott Generál Konferencián azt javasolták, hogy a lehető leghamarabb kezdjék meg egy újság kiadását Angliában. A konferencián elfogadott egy másik határozat eredményeként Geo. I. Butler, M. C. Wilcox és A. C. Bourdeau lelkészek átutaztak, hogy segítsék az európai és angliai munkát. Butler lelkész 1884. február 27-én szállt partra Glasgow-ban, Skóciában. Butler lelkész külföldi missziókba tett látogatásának egyik célja az volt, hogy személyes megfigyelések alapján megismerje a külföldi országokban végzett munka nehézségeit, és megtanulja, hogyan lehet azokat leküzdeni. Ő is többé-kevésbé időt töltött Bázelben és a közép-európai missziós területen. A. C. Bourdeau az Alpok völgyeiben, a valdensek között dolgozott a francia nép körében; míg M. C. Wilcox Angliában a nyomdai és szerkesztői munkában vett részt, és 1886 végéig ott maradt.

GSAM 406Kiadóház épült Bázelben

GSAM 406.11884-ben Bázelben felépítették az „Imprimerie Polyglotte” (a név jelentése: több nyelven történő nyomtatás) nevű kiadóházat. 1885 márciusában H. W. Kellogg a Generál Konferencia Bizottságtól felhatalmazást kapott, hogy látogasson el Bázelbe, és megvásárolja a nyomda működéséhez szükséges gépeket. Ezt meg is tette, így egy jól felszerelt, hetednapi adventista tulajdonban lévő nyomda jött létre az ősi városban, Bázelben.

GSAM 406.2Butler lelkész Európa-látogatása idején a bázeli irodában nyomtatták a Herold der Wahrheit című német újságot. Ugyanebben az évben egy román folyóirat, az Adevărulu Prezentu (Jelen Igazság) is megjelent ebben az irodában. És még egy olasz nyelvű, a L’Ultimo Messaggio (Az utolsó üzenetek) címűt is. Az utóbbi két folyóirat mindegyike tizenhat oldalas negyedéves kiadvány volt. Az 1884. októberi svájci konferencián elhangzott, hogy az év során e négy folyóiratból 146 000 példányt nyomtattak és terjesztettek. 1895-ig, amikor a nyomdát (a bázeli üldözés következtében) Bázelből a németországi Hamburgba költöztették, tizenegy különböző nyelven jelentek meg könyvek és röpiratok; nevezetesen franciául, németül, olaszul, románul, spanyolul, csehül, oroszul, hollandul, magyarul, örményül, törökül és török–görögül. Így tehát, ahogyan a neve is jelzi, ez egy „sok nyelven nyomtató” intézmény volt.

GSAM 407Mrs. White Európába látogat

GSAM 407.11885. szeptember 3-án White asszony, fia, W. C. White, és családja megérkezett Bázelbe. Másfél évet töltöttek az óhazában, meglátogatva a közép-európai missziós területen található missziókat, ahol felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tettek a különböző misszióknak.

GSAM 407A svájci konferencia megalakulása

GSAM 407.21885. szeptember 10-én megalakult a Svájci Konferencia. Egy akkoriban készült jelentés szerint a konferencia egy felszentelt lelkészből, hét licenciátusból, tíz gyülekezetből és 224 tagból állt. Ezek az előző évben 1 645,11 dollár tizedet fizettek be. Ezen felül 2 041,22 dollár adományt nyújtottak a munkára.

GSAM 407Waggoner lelkész Európában

GSAM 407.3White asszony W. C. White-tal és családjával együtt 1887-ben tért vissza Amerikába. Ugyanebben az évben J. H. Waggoner lelkészt meghívták, hogy csatlakozzon a Közép-európai Misszióhoz. Több mint két évet töltött ezen a területen, és ez idő alatt Bázelben lakott. Ebben a városban hunyt el 1889. április 20-án, amint azt korábban már említettük.

GSAM 407.4Whitney lelkész romló egészségi állapota, majd halála (1889. április 9.) újabb súlyos csapást jelentett a misszió számára.

GSAM 407Robinson lelkész Európában

GSAM 407.5D. A. Robinson lelkészt, aki Angliában végzett szolgálatot, választották meg Whitney lelkész utódjának. Körülbelül hat éven át eredményesen dolgozott ebben a körzetben, majd a Generál Konferencia meghívására 1895-ben Indiába távozott. Távozása miatt új körzeti vezetőt kellett kinevezni.

GSAM 408Holser lelkész, a misszió vezetője

GSAM 408.1H. P. Holser lelkészt választották ki erre a tisztségre, és ezen felül kinevezték az egész Közép-európai Misszió vezetőjévé is. Itt fáradhatatlanul és hatékonyan dolgozott 1901-ig, amikor ő is kénytelen volt megadni magát a betegség pusztító hatásának. 1901. szeptember 11-én halt meg Canyon Cityben, Coloradóban.

GSAM 408.2Ezen kedvezőtlen körülmények ellenére a misszió növekedett, és a munka előrehaladt, amint azt az 1895-ben a Generál Konferenciának benyújtott jelentés is mutatja, amely szerint a Central European Conference tizenkilenc gyülekezetből állt, 484 taggal, akik az előző évben 4 378,18 dollár tizedet fizettek be. Abban az időben négy felszentelt lelkészük és öt licenciátusuk volt.

GSAM 408A NÉMET-OROSZ MISSZIÓ

GSAM 408.31870-ben J. H. Linderman, egy poroszországi Elberfeld közelében található gyülekezet lelkésze, valamint negyven gyülekezeti tagja a Biblia tanulmányozása nyomán kezdte el a hetedik napi szombat megtartását, anélkül, hogy tudtak volna a világon egy másik keresztény közösségről, amely ezt a napot szombatként tartotta volna. A hír erről a közösségről különös módon jutott el a mi népünkhöz. Egy koldus szombaton bekopogott a bázeli missziós otthonba. A család éppen a szombatiskola-leckét tanulmányozta, előttük nyitott Bibliákkal. A jelenet mély benyomást tett a férfire, és arra késztette, hogy kérdéseket tegyen fel.

GSAM 408Az elberfeldi közösség

GSAM 408.4Miután megtudta, hogy ők nem zsidók, hanem keresztények, akik a hetedik napi szombatot tartják, beszámolt az elberfeldi közösségről. Andrews lelkész bölcsnek tartotta, hogy utánajárjon a kijelentésnek; ezért Erzenberger lelkész társaságában 1875 elején Poroszországba utazott, ahol a leírtaknak megfelelően megtalálták a közösséget. Erzenberger lelkész egy ideig ott maradt, hogy abban a németországi térségben munkálkodjon, és 1876. január 8-án nyolc embert megkereszteltek Elberfeldben; ez volt az első keresztség, amelyet a hetednapi adventisták végeztek Németországban.

GSAM 409.1Az igazság már 1882-ben megvetette a lábát Oroszországban, az amerikai német testvérek által az oroszországi német kolóniákban élő barátaiknak küldött olvasmányok révén.

GSAM 409Conradi lelkész Európában

GSAM 409.21885-ben L. R. Conradi lelkész elhagyta Amerikát, hogy a közép-európai missziós területen a németek között dolgozzon. 1886. június 28-án Bázelből Oroszországba, a Krím-félszigetre indult. Itt Perk lelkész társaságában Berdebulatba utazott, ahol két nővért megkereszteltek, és egy tizenkilenc tagú gyülekezetet alapítottak; ez volt az első hetednapi adventista gyülekezet Oroszországban.

GSAM 409Conradi és Perk lelkészek bebörtönzése

GSAM 409.3Közvetlenül ezután Conradi és Perk lelkészeket letartóztatták, mert az ortodox hitnek ellentmondó tanításokat hirdettek, és öt hétig Perekopban tartották őket fogságban. Szabadulása után (az Egyesült Államok követének közbenjárására) Conradi lelkész Kelet-Oroszországba látogatott, majd visszatért Svájcba.

GSAM 409Munkálatok a Volga mentén, Oroszországban

GSAM 409.4Ugyanebben az évben kezdte meg munkáját Oroszországban Laubhan lelkész is, otthona közelében, a Volga folyó mentén. 1880-ban Klein lelkész, Kansasból, megkezdte munkáját a német Oroszországban, és így munkások álltak elő erre a kemény és nehéz területre; és bár a hívőket száműzetésnek és bebörtönzésnek vetették alá, az Úr rendkívül nagy áldást adott a munkára.

GSAM 409A könyvterjesztők sikerei Németországban

GSAM 409.51888-ban a könyvterjesztők megkezdték munkájukat Rajna-Poroszországban, Württembergben, Badenben és Elzászban. A nyolc-tíz energikus, hűséges munkás olyan sikeres volt, hogy egy év alatt a következő számú könyvet adták el: Life of Christ, 3 000 példány; From Eden to Eden, 2 000 példány; valamint 12 000 brosúra. E munka eredményeként szinte minden olyan helyen, ahol a könyveket eladták és elolvasták, egy vagy több ember magáévá tette az igazságot.

GSAM 410A misszió megnyitása Hamburgban

GSAM 410.11889 májusában Conradi lelkész megnyitotta a missziós munkát Hamburgban, Németországban, és nagyon rövid időn belül létrehoztak egy munkások számára szóló képzőiskolát. A következő októberben egy huszonnyolc tagú szombatiskolát szerveztek. Ebben az évben látogatta meg Haskell lelkész a missziót, és megalakult egy húsz tagú gyülekezet, valamint létrehoztak egy könyvraktárat.

GSAM 410.2J. T. Boettcher lelkész ekkor Barmenben a német missziós munkában vett részt. 1890-ben jelentést nyújtottak be a Generál Konferenciának, amelyben kijelentették, hogy a német–orosz misszióban kilenc szervezett gyülekezet működött, összesen 422 taggal, emellett hetvenöt, még nem szervezett szombattartóval. Ugyanezen év április 7-én további tizenkettőt megkereszteltek, akik csatlakoztak a hamburgi gyülekezethez. Decemberre ennek a gyülekezetnek a tagsága negyven főre nőtt. A hamburgi könyvraktárból, Hollandiából, Oroszországból és Németország különböző részeiből származó könyveladásokból befolyt összeg 5 000 dollár volt.

GSAM 410Siker Európában

GSAM 410.3Lassan, de biztosan haladt előre a munka a Közép-európai Misszióban, amint azt az 1891-es Generál Konferencián elhangzott jelentés is jelezte. Abban az időben öt gyülekezet működött Németországban, összesen száznegyven taggal, akik közül hatvannégyen a hamburgi gyülekezet tagjai voltak. A befizetett tized 1 000 dollár volt. A hamburgi hajómisszionárius által a hajókon eladott könyvek értéke 500 dollár volt, míg a könyvterjesztők éves eladásai az egész területen 6 000 dollárt tettek ki. Ausztriában 150-en fogadták el az igazságot, Oroszországban pedig 13 gyülekezet működött, összesen 400 taggal.

GSAM 411Öt orosz szombattartót száműztek

GSAM 411.1Körülbelül ebben az időben (1891-ben) egy orosz gyülekezet öt tagját – köztük a vezetőt is – letartóztatták, mert a hivatalos egyháztól eltérő tanokat hirdettek, és öt évre száműzték őket a Kaukázuson túlra. Össze kellett láncolni őket, és ötszáz mérföldet kellett gyalogolniuk. Ebben a megpróbáltatásban hitük tartotta őket, és boldogok voltak az Úrban. Az év folyamán elkészült egy orosz nyelvű, bibliai olvasmányok formájában összeállított füzet, amely Krisztus szenvedéseiről, a halottak álmáról, arról, hogy melyik napon és miért, valamint arról szólt, hogy megismerhetjük-e ezeket.

GSAM 411.2Az 1895-ös Generál Konferencia idején a németországi tagság száma 368-ra nőtt, az előző évi tized pedig 2 327,43 dollár volt.

GSAM 411Több szombattartó Oroszországban

GSAM 411.3Oroszországban – annak ellenére, hogy nagyon sokan vándoroltak ki más országokba – a tagság száma 467 főre nőtt, akik 841,60 dollár tizedet fizettek be.

GSAM 411.4A külföldi missziós titkár 1896-os imahétre szóló beszámolójából megtudjuk, hogy

GSAM 411.4„a német-orosz missziós területen az előző év során a tagok száma csaknem megduplázódott; több mint négyszáz fővel gyarapodott a létszám. Berlinben, Németországban hatvanan vettek részt a rendszeres szombati istentiszteleteken. A hamburgi missziós kápolna felépítése megerősítette az ottani munkát. Münchenben, Bajorországban, többen várták a keresztséget. Voltak hívők Lipcsében, Königsbergben, Magdeburgban, Posenben, Stuttgartban és Németország más jelentős városaiban. Volt egy közösség Rotterdamban, Hollandiában is.

GSAM 412.1„Oroszországban a könyvterjesztők engedélyt kaptak a kormánytól. Az irodalmi művek fordításai elkészültek lett és észt nyelvre. A német újság szerkesztőségét Bázelből Hamburgba költöztették, és abban az irodában tizennégy nyelven nyomtatták az igazságot.”

GSAM 412Keresztség Magyarországon

GSAM 412.2Az év folyamán megtartották az első keresztséget Magyarországon, valamint az első szertartási gyűlést Csehországban. Galacban, Romániában hajós missziót hoztak létre a Duna és a Fekete-tenger térségében.

GSAM 412Könyvterjesztői munka Németországban

GSAM 412.3A Home Missionary 1895. decemberi számában Spies lelkész a német missziós területen végzett könyvterjesztői munkáról így nyilatkozott:

GSAM 412.3„A könyvterjesztői munka vezetői, amikor ezt a területen megkezdték, nem hagyták abba annak előmozdítását, bár Lipcse néhány vezető kiadója és könyvkereskedője biztosította őket arról, hogy »a könyvek előfizetés útján történő értékesítése kudarcra van ítélve«.

GSAM 412.4„1887 augusztusában megjelent a Life of Christ című könyv első német nyelvű kiadása. Körülbelül abban az időben, amikor az említett könyv forgalomba hozatalra készen állt, Bázelben tartottak egy könyvterjesztői tanfolyamot; ez jelölte a házaló munka kezdetét, nemcsak Németországban, hanem egész Európában. A könyv hetedik kiadása most jelent meg nyomdából német nyelven.

GSAM 412.5„1895. január 1. óta tizenkét új terjesztő lépett be a szolgálatba. 1895 júniusában a jelentés az eladások ötven százalékos növekedését mutatta. Jelenleg különös erőfeszítéseket teszünk a Herold der Wahrheit, a német nyelvű újságunk kapcsán. Néhány, nem túl nagy gyülekezet 50–200 példányt vesz át, amelyeket eladnak. És nagyon kellemes tapasztalataik vannak a vásárlókkal. Az 1896. február 18-i Review-ban Conradi lelkész így fogalmazott: »1895-öt 1500 szombattartóval zárjuk a német-orosz területen.«”

GSAM 413A SKANDINÁV MISSZIÓ

GSAM 413.1A skandináv népek közötti missziót John Matteson lelkész nyitotta meg 1877-ben. Június 6-án érkezett meg Vejlébe, Jütlandba, Dániába. Amikor odaérkezett, már voltak néhányan, akik elkezdték a szombat megtartását az amerikai barátaiktól kapott újságok és röpiratok olvasása révén.

GSAM 413.2E munka kezdeteit nyomon követve megtudjuk, hogy 1850-ben négy, Norvégiából Amerikába költözött személy kezdte el tartani az Úr szombatját. Oaklandben, Wisconsinban laktak. Közülük ketten O. A. Olsen lelkész édesapja és édesanyja voltak. 1863-ban John Matteson lelkész kezdte el a hetedik napi szombat megtartását. Poysippiben, Wisconsin államban élt. Az azt követő hat hónapban az ő munkássága révén körülbelül negyven dán-norvég fogadta el a hetednapi adventisták tanításait. Az első aktív prédikátor, aki csatlakozott hozzá a szolgálatban, J. F. Hanson lelkész volt Minnesotából.

GSAM 413Az első dán–norvég nyelven megjelent könyv

GSAM 413.31866-ban John Matteson lelkész megkereste a Review and Herald szerkesztőség vezetőit, hogy meggyőződjön arról, hajlandók-e a skandinávok számára nyelvükön brosúrákat és traktátusokat nyomtatni. Azt a választ kapta, hogy a szerkesztőség anyagi forrásainak hiánya miatt erre nincs lehetőség; azonban Wisconsinban és Minnesotában éltek olyan, vele azonos nemzetiségű emberek, akik annyira vágytak arra, hogy az igazságot anyanyelvükön nyomtassák ki, hogy – bár anyagi helyzetük szerény volt, és kevesebb mint ötvenen voltak – 1 000 dollárt gyűjtöttek össze készpénzben, és erre a célra Matteson lelkész kezébe adták. Ezzel a pénzzel és egy mennyiségű gondosan előkészített kézirattal Matteson lelkész Battle Creekbe érkezett, és ismét kérelmet nyújtott be nyomtatott könyvek kiadására. Mivel felkészült a korábban felhozott ellenvetésekre, kérését teljesítették, és 1867. március 18-án elkezdte felolvasni a Liv og Død (Élet és halál) című könyvéhez készített kéziratát J. N. Andrews lelkésznek és nekem, akik akkor a kiadói bizottság tagjai voltunk. Más szavakkal: angolul elmondta nekünk, amit a dán–norvég nyelvű kézirat tartalmazott.

GSAM 414Matteson lelkész nyomdász lesz

GSAM 414.1Abban az időben nem volt olyan nyomdász, akit el lehetett volna vonni a számára végzendő betűszedéshez, ezért megkérte, hogy megtanulhassa saját maga elvégezni ezt a munkát. Addig folytatta ezt a munkát, amíg körülbelül ezer oldalnyi röpiratot és traktátust nem nyomtatott ki saját nyelvén.

GSAM 414.2Ezzel az új eszközzel, amely lehetővé tette az igazság terjesztését népe körében, megújult bátorsággal indult útnak, és különböző államokban tartott gyűléseket. Ettől az időponttól kezdve a munka igen gyorsan haladt előre a skandinávok körében.

GSAM 414Az első külföldi folyóirat

GSAM 414.3A dán–norvégok körében végzett munka olyan méreteket öltött, hogy szükségessé vált egy havi lap kiadása, amelyben az adott nemzetiségű emberek saját nyelvükön kaphattak tanítást és bátorítást. Ezért 1872. január 1-jén a Review and Herald szerkesztőségében megjelent egy dán havi lap, egy huszonnégy oldalas, magazin formátumú folyóirat, amely az Advent Tidende (Adventi Hírek) nevet viselte. A következő évben a lap terjedelmét harminckét oldalra növelték. Ez volt az első olyan folyóirat, amelyet a hetednapi adventisták idegen nyelven adtak ki.

GSAM 414.41874-ben olyan nagy volt az érdeklődés a svéd nyelvű hívők körében, hogy elindult egy tizenhat oldalas havi lap ezen a nyelven, Svensk Härold néven.

GSAM 414.5Amikor Matteson lelkész 1877 júniusában megkezdte a skandináv népek közötti missziós munkát az anyaországban, a Tidende-ből havonta 266 példányt küldtek Amerikából Dániába, 60-at pedig Norvégiába. A folyóiratok olvasásának köszönhetően Skandináviában már számos ember tartotta a szombatot. Dániában végzett egyéves munkájának eredményeként több különböző helyen is hívő közösségek alakultak.

GSAM 415Egy nyomda Norvégiában

GSAM 415.1Ezt követően Matteson lelkész Norvégiába utazott, ahol 1879. június 7-én, a Christiana-ban végzett munkájának eredményeként egy harmincnyolc tagú gyülekezetet szervezett. J. P. Jasperson lelkész Amerikából körülbelül ebben az időben csatlakozott hozzá a szolgálatban. Ugyanebben az évben Norvégiában kiadói társaságot is alapítottak, és Christiana-ban ingatlant vásároltak nyomda, istentiszteleti terem és lakóhelyiségek céljára, 14 580 dollárért. Egy ideig a christiana-i irodából hetente jelent meg a Tidernes Tegn című újság kis példányszámú kiadása.

GSAM 415.21880 kora őszén Matteson lelkész Amerikába utazott, hogy segítséget szerezzen a skandináv missziós munka kiterjesztéséhez. Részt vett a Generál Konferencia 1880-as ülésén, majd 1881 áprilisában nagy bátorítással tért vissza Európába. Visszatérése után nem sokkal megvásároltak egy hengeres nyomdagépet, amelyet a christianai irodában helyeztek el.

GSAM 415Egészségügyi folyóiratok dán és svéd nyelven

GSAM 415.3Azonnal megkezdték egy dán nyelvű egészségügyi folyóirat, a Sundheds Bladet kiadását. 1883-ban hasonló folyóiratot jelentetett meg svéd nyelven, valamint egy Sanningens Härold nevű vallási folyóiratot is. 1884-ben 2 563 dollár értékű irodai felszereléssel rendelkeztek. Ebben az évben összesen 115 000 újságot nyomtattak ki és terjesztettek, emellett több ezer röpiratot és néhány könyvet is.

GSAM 415Haskell lelkész Skandináviában

GSAM 415.4A skandináv országokban végzett munkát nagyban segítette Haskell lelkész 1882-es látogatása, 1884-ben pedig Geo. I. Butler, B. L. Whitney, A. B. Oyen és E. G. Olsen lelkészek munkája jelentett jelentős segítséget.

GSAM 416White asszony nagy segítséget nyújt Skandináviának

GSAM 416.11885-ben E. G. White asszony és fia, W. C. White látogatást tett Skandináviában, ami felbecsülhetetlen értékű volt az ottani munkának. Néhányan azt hitték, hogy a szegények abban az országban nem tudnak tizedet fizetni, és hogy haszontalan könyveket árulni. White asszony tanúságtétele időszerű volt, és az emberek jól fogadták, amit a következő szavakkal adott válasz is bizonyított: „Mindent meg fogunk tenni, amit az Úr mondott, és engedelmesek leszünk.” E látogatás során teljes változás ment végbe a skandináv térségben, amelyet elsősorban White asszony fáradhatatlan munkája eredményezett.

GSAM 416Új irodaház épült Norvégiában

GSAM 416.21886-ban O. A. Olsen és N. Clausen lelkészek látogatást tettek a skandináv országokban; utóbbi elég hosszú ideig ott maradt. 1885-ben új irodaházat emeltek Christiana városában, és az 1886. szeptember 1-jével végződő évben az iroda kizárólag könyvek és traktátumok eladásából 5 386,68 dollár bevételt realizált, míg a folyóirat-előfizetésekből származó bevétel 3 146,03 dollár volt.

GSAM 416Huszonöt gyülekezet Skandináviában

GSAM 416.3Az 1889-ben a Generál Konferenciának benyújtott jelentés szerint a skandináv missziós területen huszonöt gyülekezet működött, 926 taggal, akik 2 548,75 dollár tizedet fizettek be; emellett hat lelkész, négy licenciátus és ötvenkét könyvterjesztő dolgozott ott. Norvégiában és Svédországban egy negyedév alatt 2 161,26 dollár értékben értékesítettek könyveket.

GSAM 416Iskola Christiana-ban

GSAM 416.4Ekkoriban Christiana városában egy iskola működött, ötven tanulóval. 1891-ben O. A. Olsen és E. J. Waggoner lelkészek vezetésével Bibliaintézetet működtettek Christiana városában, amelybe száz tanuló járt. Az intézetben alapos oktatást nyújtottak a könyvterjesztői munkáról.

GSAM 417Negyven gyülekezet Skandináviában 1895-ben

GSAM 417.1Hat évvel később, 1895-ben, D. A. Robinson lelkész – aki akkor a külföldi missziós terület kerületi felügyelője volt – jelentésére figyelünk fel, amely olyan egyértelműen mutatja a munka jelentős növekedését ebben az időszakban, hogy az alábbiak szerint idézzük: „Skandináviában negyven gyülekezet működik, és 1 458 tagja van. Az évi tized 5 585,55 dollár volt. Tizenöt felszentelt lelkész és tizenegy licenciátus van, az éves könyveladások összege pedig 40 000 dollárra rúg. Ez a jelentős összeg elsősorban a könyvterjesztők erőfeszítéseinek köszönhető, méghozzá egy olyan országban, ahol 1885-ben a könyvkereskedők, sőt még a mi hitünk lelkészei is azt állították, hogy házalás útján könyveket eladni lehetetlen.

GSAM 417Három skandináv konferencia

GSAM 417.2A skandináv térségben jelenleg három konferencia működik, amelyek alapításának időpontjai a következők: Dánia, 1880. május 30.; Svédország, 1882. március 12.; Norvégia, 1887. június 10. John Matteson lelkész, aki elsőként megnyitotta a skandináv missziót, és olyan sikeresen úttörő munkát végzett, valamint aki olyan buzgón és önfeláldozóan dolgozott e nép jóléte érdekében, megbetegedett a halálos tuberkulózisban, és 1896. március 30-án, hatvanegy éves korában elhunyt El Monte-ban (Kalifornia).

GSAM 417A BRIT MISSZIÓ

GSAM 417.3William Ings, aki az angliai Hampshire-ből származott, de szellemiségében és képzettségében amerikai volt, mivel gyermekkora óta az Államokban élt, 1878. május 23-án érkezett Southamptonba Svájcból, Bázelből. Ekkor tartózkodása rövid volt, csupán két hétig maradt, majd rövid időre visszatért a kontinensre. Hamarosan azonban ismét Southamptonba utazott, ahol négy hónapos házról házra járó munkát követően – amelynek során traktátusokat osztott és az adódó missziós feladatokat végezte – tíz szombatot tartó hívőről számolt be. Ugyanezen év december 30-án én és feleségem megérkeztünk Southamptonba, ahol munkánkat egyesítettük Ings lelkésszel: télen a Shirley Hallban és a saját bérelt házunkban tartottunk gyűléseket. 1879 nyarán sátras gyűléseket tartottunk Southamptonban. Ekkor és ezen a helyen Maud Sisley kisasszony (ma Boyd asszony) csatlakozott a munkához: bibliai felolvasásokat tartott és házról házra járva végzett munkát. Ezen erőfeszítések eredményeként többen is elfogadták az igazságot. A következő télen a Ravenswood Villa egyik termében tartottunk gyűléseket, abban az épületben, amelyben laktunk és ahol raktárunk is volt.

GSAM 418Sátras gyűlés Angliában

GSAM 418.11880 nyarán Andrews lelkész, bár egészségi állapota gyenge volt, Svájcból érkezett, hogy segítsen egy Romsey-ben tartott sátras gyűlésen, ahol mások is elfogadták az üzenetet.

GSAM 418.21880. január 11-én szórólap-terjesztő társaságot alapítottak. A tagok nagy érdeklődést mutattak e munka iránt, és rengeteg irodalmat osztottak szét.

GSAM 418.31880. február 8-án került sor az első keresztségünkre, amelyen hat jelöltet kereszteltek meg. 1881. július 2-ig huszonkilenc jelöltet kereszteltek meg Southamptonban.

GSAM 418Növekedett a munkások száma Angliában

GSAM 418.4Az 1881 őszén tartott Generál Konferencia szavazása alapján A. A. John lelkész és felesége, Geo. R. Drew, valamint Jennie Thayer kisasszony Angliába utaztak, és csatlakoztak az ottani missziós területen folyó munkához. 1882 folyamán Haskell lelkész meglátogatta az európai missziós területet, és több napot töltött az angol misszió munkatársaival, tanácsokkal és útmutatásokkal nyújtva értékes segítséget.

GSAM 418.51882 márciusában megkezdődött a Signs of the Times című lap kétoldalas brit kiegészítőjének nyomtatása, amelyet ezer példányban mellékeltek az Amerikából elküldött Signs-példányokhoz. Ezeket a nagy-britanniai missziós munkában használták fel. A munkáról szóló, 1883. október 1-jei jelentésből kitűnik, hogy ezen a napon száz szombattartó volt. A misszió megnyitása óta befizetett tizedek összege 2 078,71 dollár volt.

GSAM 419Hajós missziós munka

GSAM 419.1A hajótulajdonosok jóvoltából Ings lelkész engedélyt kapott arra, hogy ingyenesen küldjön csomagokat traktátusokkal és újságokkal a „Peninsular and Oriental Steam Ship Company” nyolcvan legfontosabb kikötőjébe Dél-Afrikában, Kelet- és Nyugat-Indiában, Közép-Amerikában és a Bay-szigeteken. Az így elküldött olvasnivalók hatására ébredt fel először az érdeklődés a Demarara-szigeten. Ezt az információt a szigetről érkezett levelekből tudtuk meg.

GSAM 419A „History of the Sabbath” című mű angol könyvtárakban

GSAM 419.2Andrews lelkész History of the Sabbath című művének egy példányát hatvan nyilvános könyvtárba és ingyenes olvasóterembe is elhelyezték Nagy-Britannia-szerte, és a könyvek még mindig ott vannak, elmesélve a történetet azoknak, akik hajlandók elolvasni őket.

GSAM 419.31884-ben Butler lelkész Angliába látogatott, más, ezen a területen dolgozó munkatársak kíséretében. S. H. Lane és Robert Andrews lelkészek 1885. május 9-én Bostonból hajóztak el, hogy csatlakozzanak a nagy-britanniai misszióhoz. White asszony angliai látogatása erőt és bátorítást jelentett a munkások számára. White asszony és fia néhány hetet töltöttek ott, mielőtt visszatértek Amerikába az európai missziós területről.

GSAM 419A „Present Truth” elindulása

GSAM 419.41884 elején, nem sokkal Butler lelkész Angliába érkezése után úgy döntöttek, hogy Grimsbyben elindítanak egy nyolc oldalas, havonta kétszer megjelenő újságot Present Truth címmel, M. C. Wilcox szerkesztésében. Ugyanezt a lapot ma tizenhat oldalas hetilapként adják ki Londonban, Angliában, hetente mintegy 18 000 példányban.

GSAM 420.11889-ben Holser lelkész arról számolt be, hogy a brit misszió nyolc gyülekezetből áll, kétszáz szombattartóval, akik közül hatvanöt Londonban élt. Az előző évi tized 1 244,58 dollár volt. Két felszentelt lelkész, két licenciátus, két hajós misszionárius és hét bibliai munkás volt. Körülbelül ebben az időben csatlakoztak az angol misszióhoz Wm. Hutchinson és Francis Hope lelkészek.

GSAM 420A londoni Pacific Press

GSAM 420.21890-ben a kaliforniai Oaklandban működő Pacific Press Publishing Company fiókot nyitott a londoni Paternoster Row 48. szám alatt, valamint nyomdát a londoni Holloway Road 451. szám alatt (N). Az irodából az első évben nagykereskedelmi áron 9 556,89 dollár értékben értékesítettek könyveket.

GSAM 420.31895 februárjában Robinson lelkész a következő jelentést nyújtotta be:

GSAM 420.3„Nagy-Britanniában tizenegy gyülekezet, 363 tag, öt lelkész és egy licenciátus van. Az elmúlt év tizedbevétele 5 077,20 dollár volt, ami tagonként átlagosan 13,98 dollárt jelent. A kiadó iroda ingatlanjait jelenleg az International Tract Society, Limited nevű angol társaság birtokolja és kezeli.”

GSAM 420.41895 decemberében a külföldi missziós titkár 560 taggal számolt be Nagy-Britanniáról. A tizedek az év során 1 000 dollárral nőttek. Abban az időben nyolc gyülekezet gyűlt össze szombatonként London különböző helyszínein.

GSAM 420.5Így haladt előre a munka ezen a missziós területen, időnként szinte észrevehetetlenül. A magok bizonyos talajfajtákban nem kelnek ki olyan gyorsan, mint másokban. Csírázásuk lassabb, de növekedésük biztosabb és ellenállóbb. Ugyanez vonatkozik a harmadik üzenet igazságára is ebben a királyságban. Magja el lett vetve, gyökeret vert, és lassan növekedett, mígnem mára viszonylag nagy méreteket öltött.

GSAM 421AZ AUSZTRÁL-ÁZSIAI MISSZIÓ

GSAM 421.11885. május 10-én S. N. Haskell lelkész, J. O. Corliss lelkész és családja, M. C. Israel lelkész és családja, Wm. E. Arnold, valamint Henry Scott elindultak hajóval San Franciscóból, hogy missziót nyissanak az ausztrál térségben. Tizenegy évvel korábban, 1874-ben, egy Battle Creekben tartott gyűlésen White asszony azt mondta, hogy még sok nemzet fogja befogadni az igazságot, és hogy látta, ahogy nyomdagépek működnek, és könyveket és újságokat nyomtatnak különböző országokban. Amikor megkérdezték tőle, hogy mely országokra utalt, azt válaszolta, hogy Ausztrália volt az egyetlen név, amelyre emlékezett.

GSAM 421A Bible Echo

GSAM 421.2Haskell lelkész és társai buzgó és eredményes munkájának köszönhetően az üzenet olyan gyorsan terjedt, hogy szükségessé vált egy újság nyomtatása Ausztráliában. Ennek megfelelően meghozták a kiadásra vonatkozó intézkedéseket, és 1886. január 1-jén Melbourne-ben megjelent egy tizenhat oldalas havi lap, a Bible Echo and Signs of the Times címmel. Az első számból hatezer példányt nyomtattak, míg a rendszeres kiadás példányszáma csupán háromezer volt.

GSAM 421Az első gyülekezet megalakulása Ausztráliában

GSAM 421.31886. április 10-én, vasárnap megalakult Ausztrália első hetednapi adventista gyülekezete. Tizennyolcan voltak jelen, akik aláírták a szövetséget, és további heten kérték felvételüket keresztség útján. Őket a következő szombaton keresztelték meg, és több héten át minden szombaton új tagok csatlakoztak, mígnem a gyülekezet létszáma elérte az ötvenöt főt. 1886 májusáig a bejegyzett tagok száma kilencvenre emelkedett. Ezen felül más helyeken is körülbelül harmincöten tartották a szombatot.

GSAM 421.4A nyomdában két jó minőségű nyomdagép és egy motor állt rendelkezésre, amelyek mindegyikét a hetednapi adventisták fizették ki és birtokolták azon a távoli földön – mintegy 7000 mérföldre a kaliforniai Oaklandben található nagy irodánktól.

GSAM 422.11886 folyamán az üzenet eljutott Új-Zélandra is. Az ausztrál missziós területről érkezett jelentés szerint Új-Zélandon ötven szombatot tartó volt. Az irodában a könyveladásokból befolyt összeg 700 dollár volt. Ezen felül a házalók Új-Zélandon négyszáz példányt adtak el A nagy küzdelem című műből, Ausztráliában pedig ezer példányt a Thoughts on Daniel címűből.

GSAM 422Az ausztrál irodaház

GSAM 422.2Egy 1889. július 19-én készült jelentésből a következő tényeket tudjuk meg: Melbourne-ben elkészült egy nyomdaépület, amelyben egy istentiszteletekre szolgáló kápolna is helyet kapott.

GSAM 422Belépés Tasmaniába

GSAM 422.3Ausztráliában és Új-Zélandon egyaránt konferenciát szerveztek, és Izrael és Steed lelkészek kiterjesztették a munkát Tasmaniára is. Utóbbi helyen már három gyülekezetet szerveztek, összesen százharminchat taggal. Ezeken kívül vannak még más, szétszórt szombattartók is, akik még nem szerveződtek gyülekezetbe.

GSAM 422.4Az ausztrál missziós területen az év tizedbevétele 9 371 dollár volt. Tizenöt könyvárus dolgozott a területen, akiknek könyveladása 19 500 dollárt tett ki.

GSAM 422.5Haskell lelkész második világkörüli útja során ismét ellátogatott Ausztráliába, részt vett az 1889 augusztusában tartott konferenciájukon, és sokféleképpen hatékony segítséget nyújtott, amit az újonnan szervezett közösség nagyra értékelt. Különböző munkatársak Amerikából időről időre ellátogattak Ausztráliába az egyetlen nagy ügy érdekében – Isten munkájának felépítése és megerősítése érdekében.

GSAM 422White asszony Ausztráliában

GSAM 422.61891 őszén E. G. White asszony, fia, W. C. White, Geo. B. Starr lelkész és mások elindultak Kaliforniából Ausztráliába, ahová decemberben – azaz azon a kontinensen a nyár közepén – érkeztek meg. White asszony tanúságtétele – annak ellenére, hogy kilenc éves ott-tartózkodása alatt testi gyengeséggel küzdött – nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a munkát megfelelő kapcsolatba hozzák a harmadik angyal üzenetének szellemével és hangvételével. Ausztráliában tartózkodásuk ideje alatt J. O. Corliss lelkész ismét csatlakozott az itteni munkához, W. A. Colcord és mások pedig lelkészként, tanárként stb. léptek be a szolgálatba.

GSAM 423Olsen lelkész Ausztráliában

GSAM 423.1O. A. Olsen lelkész a Generál Konferencia elnöki tisztségének betöltése alatt meglátogatta az ország egész területén működő összes vezető intézményünket. Ehhez kiterjedt utazásra volt szükség – egy világkörüli útra. Ezt azért tette, hogy jobban megismerje a különböző missziók szükségleteit és helyzetét, és így felkészülhessen arra, hogy pártatlanul szolgálhassa őket. Ezen az úton, 1893-ban, több hetet töltött Ausztráliában.

GSAM 423Ausztrál-ázsiai Uniókonferencia

GSAM 423.2Ebben az időben alakult meg az Ausztrál-ázsiai Uniókonferencia, amely az ausztrál és új-zélandi konferenciákból, valamint az ausztrál missziós területekből állt. Ez a konferencia kétévente ülésezik, és működése a többi ország uniókonferenciáinak mintájára szerveződik. 1893 folyamán a területen tartózkodó néhány könyvterjesztő 5 000 példányt adott el a Steps to Christ című könyvből, és ugyanennyi példányból nyomtattak egy második kiadást. 1894–95 nyarán négy hónap alatt 4 000 előfizetési megrendelést vettek fel.

GSAM 423Prescott lelkész Ausztráliában

GSAM 423.31895-ben W. W. Prescott lelkész, a felekezet oktatási titkára, több hónapot töltött ebben a konferenciában, és sok időt és gondolatot szentelt a munka ezen ágának. Eközben egy oktatási tanfolyamot tartott, amely nagy hasznot hozott számukra.

GSAM 424.1Az év munkájáról szóló, a Generál Konferenciának benyújtott jelentést W. C. White lelkész készítette, és a következőképpen hangzik:

GSAM 424.1„Az Ausztrál Uniókonferencia tizenhét gyülekezetből áll, 1074 taggal, akik az előző évben 9 810,10 dollár tizedet fizettek be. Ennek a konferenciának tizenkét felszentelt lelkésze, két licenciátusa, három Biblia-munkása és ötven könyvterjesztője van, akik az év során 28 731,11 dollár értékben adtak el könyveket. Az év folyamán az Új-Dél-Wales-i kolónia, amely hat gyülekezetből és 321 tagból áll, kivált az Ausztrál Konferenciából, és Új-Dél-Wales-i Konferenciának nevezték el.”

GSAM 424DÉL-AFRIKAI MISSZIÓ

GSAM 424.2Az 1886-ban Battle Creekben tartott Generál Konferencián megvitatták a dél-afrikai misszió megnyitásának kérdését. Miután a kezdeményezés mellett döntöttek, 1887 nyarán megkezdődtek az erőfeszítések a munka megalapozására abban a távoli országban, ahol néhányan, akik már elkezdték betartani a szombatot, munkásokat hívtak segítségül.

GSAM 424Boyd és Robinson lelkészek Dél-Afrikában

GSAM 424.3E célból május 11-én C. L. Boyd lelkész és családja, D. A. Robinson lelkész és felesége, valamint más munkatársak New Yorkból hajóra szálltak, és Liverpoolon és Londonon keresztül Afrikába indultak. Három évvel később, a Generál Konferencián P. W. B. Wessels úr kijelentette, hogy amikor ezek a munkások megérkeztek Afrikába, már körülbelül negyvenen tartották be a negyedik parancsolat szerinti szombatot, miután elolvasták a témával kapcsolatos kiadványokat és tanulmányozták a Szentírást.

GSAM 424.4Robinson és Boyd lelkészek Fokvárosban kezdték meg a missziós munkát, amely onnan északkelet felé közel nyolcszáz mérföldre terjedt ki Kimberleyig, a gyémántmezőkig.

GSAM 424.51889-ig mindössze két lelkész, egy licenciátus, négy gyülekezet és nyolcvan tag volt; ők 2 798,36 dollár tizedet fizettek be. Ebben az évben Ira J. Hankins lelkész, Amerikából, jó eredményekkel dolgozott Fokvárosban, és Druillard úr és felesége Nebraskából érkeztek, hogy csatlakozzanak az itteni munkához, és osztozzanak a fáradalmakban és nélkülözésekben, amelyek azokra hárulnak, akiket arra hívtak el, hogy úttörő munkát végezzenek egy új területen. Druillard asszony munkája főként a könyvraktárra korlátozódott, ahol e részleg ügyeinek irányítását rá bízták; míg Druillard úr az általános missziós ügyekkel foglalkozott. Az év folyamán a kikötőbe befutó hajókon 750 dollár értékben adott el könyveket.

GSAM 425Haskell lelkész Afrikában

GSAM 425.1Ugyanezen év augusztusában érkezett Haskell lelkész Fokvárosba. Öt hónapot töltött el eredményesen azzal, hogy meglátogatta a dél-afrikai különböző gyülekezeteket, és velük együtt dolgozott. Ez a látogatás megerősítette és felépítette az ügyet, és saját szívét is bátorította, mivel látta munkája gyümölcsét. Felkeltette az érdeklődést az oktatási munka iránt, olyannyira, hogy tizenkét afrikai diák jött Amerikába, hogy felvételt nyerjen a felekezeti iskoláinkba.

GSAM 425.2Eközben a könyvterjesztő munka is megkapta a kellő figyelmet. Fokvárosban E. M. Morrison úr vezetésével rendeztek egy, e munkát szolgáló tanfolyamot, amely új életet és energiát adott az üzenet terjesztésének e fontos ágának. A tanfolyamon elhangzott oktatás után azonnal tizenhárom könyvterjesztő hat hónap alatt 5 621,28 dollár értékben adott el és szállított ki könyveket. Valójában olyan sok volt a megrendelés, hogy azok teljesen „elárasztották” a londoni irodát, mivel a könyveket nem tudták elég gyorsan előkészíteni a kereslet kielégítésére.

GSAM 425.31892-ben A. T. Robinson lelkész csatlakozott a dél-afrikai munkához. Abban az időben a munka annyira megnőtt, hogy a régit felváltó új raktárra volt szükség. Ezért felépítettek egy új épületet, amely elég nagy volt ahhoz, hogy helyet biztosítson a gyülekezet gyűléseinek.

GSAM 426Főiskolai épület Afrikában

GSAM 426.1Így a munka lépésről lépésre haladt előre, mígnem Claremontban, Fokváros egyik külvárosában, felépült egy 35 000 dollárba kerülő főiskolai épület. Az amerikai testvérektől csupán annyit kértek, hogy küldjenek olyan tanárokat, akik képesek főiskolai tananyagot oktatni, a költségeket pedig maguk állták volna. Miután teljesült ez a kérés, az iskola 1893. február 1-jén megnyitotta kapuit.

GSAM 426A Dél-afrikai Konferencia

GSAM 426.2A Dél-afrikai Konferenciát 1892-ben szervezték meg. Az 1893-as Generál Konferencián szavazással felvették a Generál Konferenciába. Akkor öt gyülekezete volt, százharmincnyolc tagja, akik az előző évben 34 077,32 dollár tizedet fizettek be. Ezen a konferencián a Dél-afrikai Konferenciát Peter Wessels képviselte, aki nagylelkűen 16 000 dollárt adományozott a Generál Konferenciának, ami több volt, mint amennyit a Generál Konferencia a dél-afrikai munka megkezdésére költött. Ezen adományon felül ő és egyik testvére 40 000 dollárt adományoztak Chicago városában működő ingyenes gyógyászati központ munkájának elindítására.

GSAM 426.3Az 1895-ös Generál Konferencián a külföldi missziós titkár így nyilatkozott az afrikai missziós területről:

GSAM 426.3„A dél-afrikai konferenciát mindössze két éve szervezték meg, de ez idő alatt a Generál Konferencia tizenkét munkatársat küldött erre a területre. Közülük ketten önellátó misszionáriusként mentek be az ország belsejébe, míg a többiek különböző területeken kezdtek el dolgozni. Ennek a konferenciának virágzó iskolája, árvaháza és egy építés alatt álló szanatóriuma van. A statisztikák szerint a tagságuk 184 fő.”

GSAM 426Dél-Afrikában megjelent újságok

GSAM 426.4A dél-afrikai vallásszabadság kérdése az elmúlt néhány hónapban arra ösztönözte a népünket , hogy két újságot indítson: az egyiket holland nyelven, De Wachter címmel, a másikat angolul, The South African Sentinel and Gospel Echo címmel. Utóbbi példányszáma 4000.

GSAM 427Dél-afrikai Uniókonferencia

GSAM 427.11903 januárjában megalakult a Dél-afrikai Uniókonferencia, amely a Fokföldi Kolónia és a Natal-Transvaal konferenciákból, valamint a Basutoland és Matabeleland missziókból áll, amelyek az Uniókonferencia irányítása alatt állnak. A konferenciához tizenöt szervezett gyülekezet tartozik 595 taggal, kilenc nem szervezett csoport kilencven taggal, valamint harminc elszigetelt szombattartó – összesen 715 fő, akik 7 850 dollár tizedet fizettek be. Harminckilenc munkás volt, akik közül huszonegy a különböző konferenciák fizetési listáján szerepelt.

GSAM 427A POLINÉZIAI TERÜLET

GSAM 427.21876-ban James White lelkész és a szerző egy kötet Signs of the Times-t és néhány röpiratot küldött egy levéllel együtt a Pitcairn-szigetre. Ezeket a dokumentumokat egy hajóra rakták, amely a Horn-fok körül New Yorkba tartott. Biztosítást kaptunk arról, hogy a hajó megáll Pitcairnnél, és ott átadják a csomagot. Nem ismertünk senkit a szigeten, és magáról a szigetről sem tudtunk semmit, csupán annyit, hogy lakói hűséges, istenfélő emberek. Az újságokat kockázatos vállalkozásként küldtük el.

GSAM 427Látogatás Pitcairn-szigeten

GSAM 427.3Sem a szigetlakókról, sem az irodalmunkról nem hallottunk semmit, amíg John I. Tay úr 1886-ban, tíz évvel később, meg nem látogatta a szigetet; ekkor tudtuk meg, hogy a *Signs* című kötet és a röpiratok elolvasásának eredményeként az egész sziget lakossága egy időben szinte úgy döntött, hogy az istentisztelet napját a hét első napjáról a hetedik napra változtatja, és az Úr szombatját tartja meg. Ezt azonban csak Tay úr látogatásáig nem tették meg. Tay úr már régóta mélyen érezte, hogy meg kell látogatnia a szigetet, de személyesen semmit sem tudott az ott élőkről, sem arról, hogy már felkeltették érdeklődésüket az igazság iránt.

GSAM 428.1Amerikába való visszatérése után a leghevesebben szorgalmazta, hogy építsenek egy hajót, amellyel a misszionáriusokat szigetről szigetre szállíthatják a Csendes-óceánon. Ezen gondolatot legfőbb célként szem előtt tartva vett részt az 1889-ben tartott Generál Konferencián, és ott a polinéz szigetek ügyét képviselte. A konferencia, felismerve a vállalkozás hasznosságát, úgy határozott, hogy adományokból 12 000 dollárt gyűjt össze, amiből hajót építenek vagy vásárolnak a Csendes-óceán szigetei között végzendő munkához.

GSAM 428A Pitcairn megépítése

GSAM 428.2Ennek megfelelően 1890 nyarán, Benicia közelében, Oaklandtől (Kalifornia) körülbelül harminc mérföldre építették meg a Pitcairn nevű hajót, 12 035,22 dollár költségből. Ezt az összeget háromnegyed év alatt gyűjtötték össze, és kizárólag erre a célra adományozták a szombatiskolák; soha nem adtak még ilyen örömmel és lelkesedéssel ajándékot. A hajót 1890. szeptember 25-én Oaklandben, Kaliforniában szentelték fel. Körülbelül ezerötszáz ember gyűlt össze a hajón és a rakparton, hogy tanúja legyen az ünnepségnek.

GSAM 428A Pitcairn első útja

GSAM 428.3A hajó október 20-án indult el San Franciscóból első útjára távoli missziós területére. A fedélzeten misszionáriusként utazott E. H. Gates lelkész és felesége, A. J. Read lelkész és felesége, John I. Tay és felesége, valamint Marsh kapitány vezetése alatt álló misszionárius legénység. A hajó először a San Franciscótól négyezer mérföldre délre fekvő Pitcairn-szigetre hajózott, ahová november 25-én érkezett meg. Amikor a hajó december 17-én elhagyta a szigetet, nyolcvankét felnőtt már megkeresztelkedett, és egy hetednapi adventista gyülekezetet alapítottak. A hajó ezután a Társaság-, Hervey-, Samoa-, Barátságos- és Fidzsi-szigetek felé vette az irányt, és az angolul beszélő embereknek vallási könyveket, valamint az egészségről és a mértékletességről szóló röpiratokat hagyott hátra. Nyolc hónap alatt, 1891 szeptemberéig, a misszionáriusok 1 900 dollár értékben adtak el könyveket, emellett pedig nagy mennyiségű olvasnivalót osztottak szét ingyen.

GSAM 429.1A misszionáriusok a következőképpen helyezkedtek el: Read lelkész Tahitin; Gates lelkész Pitcairnen maradt, hogy befejezze az ott már megkezdett munkát; míg Tay úr úgy döntött, hogy a Fidzsi-szigeten fog munkálkodni. Az 1904. április 14-i Review-ban Fulton lelkész így nyilatkozik a fidzsi-szigeteki munkáról: „Jelenleg több mint százötven szombattartó van ezen a missziós területen.” Fidzsi-szigetekről a hajó Új-Zélandra, Aucklandbe hajózott, ahol elvégezték a szükséges javításokat és fejlesztéseket, valamint könyveket is beszereztek.

GSAM 429A misszionáriusok halála

GSAM 429.2Egy év, tizenegy hónap és tizennyolc nap távollét után a Pitcairn visszatért San Franciscóba, ahová 1892. október 9-én érkezett meg. Ez idő alatt Marsh kapitány elhunyt, és Új-Zélandon temették el. Tay urat tüdőgyulladás érte, amelyből soha nem gyógyult ki. Ő is békésen hunyt el, és a távoli Fidzsi-szigeteken helyezték végső nyugalomra; így két drága életet áldoztak fel ilyen hamar a polinéz misszióért.

GSAM 429.3A Tahiti szigetén, Papaetén tartózkodó misszionáriusok örömmel tapasztalták, hogy munkájuk gyümölcseit szinte azonnal láthatták. Lehetőségük nyílt arra, hogy ekkor hazájukba elküldjék azt a biztató jelentést, miszerint negyven ember tért meg, és egy hetednapi adventista gyülekezetet alapítottak.

GSAM 429A Pitcairn második útja

GSAM 429.4A hajó 1893. január 17-én indult útnak San Franciscóból második útjára a következő misszionáriusokkal a fedélzetén: B. J. Cady és felesége, J. M. Cole és felesége, E. C. Chapman és felesége, valamint M. G. Kellogg, M.D. Hattie Andre kisasszony, Ohio államból, tanárként kísérte őket a Pitcairn-szigetre. 1893 őszén Cady úr iskolát nyitott Raiatea szigetén, a Társaság-szigetcsoportban, hatvan tanulóval. Az első félév végére a létszám százötre nőtt. A második félév kezdetén százhúsz tanuló járt az iskolába.

GSAM 430A Pitcairn harmadik útja

GSAM 430.1A hajó harmadik útjára 1893–94-ben került sor. Ezen az úton a misszionáriusok G. O. Wellman és felesége, valamint Lillian White voltak, mindannyian Michiganből, akik Raiateára utaztak, ahol Cady lelkész munkáját kellett segíteniük. Stringer úr és felesége önellátó misszionáriusként utaztak. Megálltak Rurutun. Raratongán (ahol az emberek a szombatot vasárnapként tartották meg) Dr. Caldwell és felesége állomásozott; míg Buckner lelkész és felesége, akik Kaliforniából érkeztek, Pitcairnen maradtak. Az itt töltött idő alatt számos új iparágat vezettek be, amelyek sok szempontból jótékony hatással voltak a lakosokra. Először is felépítettek egy szélmalmot a szigeten termesztett kukorica őrlésére, és ugyanebből a szélenergiából hajtott könnyű gépeket is működtetnek, ami olyan iparágak kialakulásához vezetett, amelyek eddig ismeretlenek voltak a szigetlakók számára.

GSAM 430A Pitcairn negyedik útja

GSAM 430.21895. december 15-én a Külföldi Misszió titkára a következőket mondta:—

GSAM 430.3„A Pitcairn jelenleg a negyedik útjáról tért vissza a kikötőbe... A missziós munkát kilenc különböző csoportban folytatják, és a következő munkatársak dolgoznak benne:—

GSAM 430.4„Pitcairn-szigeten: E. S. Butz és felesége, valamint Hattie Andre tanárok. Norfolk-szigeten: itt néhány, Ausztráliából érkezett, önellátó misszionárius vesz részt a munkában. A Társaság-szigeteken B. J. Cady lelkész; orvosi misszionáriusok: R. A. Prickett úr és felesége. Raratongán orvosi misszionáriusok: Dr. J. E. Caldwell és felesége, Lillian White és Maude Young kisasszonyok; tanárok: G. O. Wellman és felesége, J. D. Rice lelkész és felesége. Fidzsi-szigeteken J. M. Cole lelkész és felesége. Barátságos-szigetek: E. Hilliard lelkész és felesége. Rurutu: Stringer úr és asszony, önellátó misszionáriusok. Hawaii: E. H. Gates lelkész és felesége; tanárok: H. H. Brand és felesége. Szamoa: Dr. F. E. Braucht és felesége. D. A. Owen lelkész, fia és lánya, önellátó misszionáriusok.

GSAM 431.1„A Pitcairn négy útja során nagy mennyiségű irodalmat adott el és osztott szét. Ennek eredményeként számos helyen jelentek meg szombattartók. Pitcairn-szigeten, Norfolkban és Tahitin gyülekezetek alakultak.”

GSAM 431A Pitcairn eladása

GSAM 431.2Mivel ma már olyan lehetőségek állnak rendelkezésre a polinéziai missziós terület elérésére, amelyek a hajó építésekor még nem léteztek, a hajót eladták, és más eszközöket vetettek be a munka folytatására. E. H. Gates lelkész jelenleg a polinéziai missziós terület vezetője, és beszámol a különböző csoportoknál elért előrelépésekről.

GSAM 431A NYUGAT-INDIAI-SZIGETEK

GSAM 431.31889 telén Wm. Arnold úr, Amerikából, könyvterjesztői munkába kezdett a Nyugat-Indiákban. Munkája során sikerült megszereznie 1200 személy nevét és címét, amelyeket elküldött a Nemzetközi Traktátus Társaságnak, hogy azokat a missziós munkában felhasználhassák. Levelezés és olvasnivalók elküldése révén felkeltették az érdeklődést az igazság iránt, és így megnyílt az út az evangélium hirdetése előtt az Ige hirdetése révén.

GSAM 431.4A lelkészi munkára szóló felhívásra válaszul D. A. Ball lelkész 1890 novemberében Barbadosra és más helyszínekre utazott, hogy ott munkálkodjon. Több személy is elfogadta az igazságot az ő erőfeszítéseinek eredményeként. 1892-ben Patterson úr Kaliforniából nagy sikerrel járta be a szigeteket, hogy Bibliai olvasmányokat terjesszen. 1893-ban B. B. Newman Floridából Jamaicába utazott, hogy Arnold úr távollétében átvegye a házaló munka irányítását. Evans úr és Hackett úr is ugyanebben az évben utazott a Karib-szigetekre, hogy részt vegyenek a munka ezen ágában. Május hónapban Haysmer lelkész és felesége is belépett erre a területre, hogy ott dolgozzanak, ahogyan az út megnyílik számukra. Nem sokkal ezután Arnold úr visszatért, ezúttal az egészség témáját tárgyaló könyvek terjesztése céljából. 1895 júliusáig egyedül Jamaicában 8 200 dollár értékben adtak el ilyen jellegű könyveket, míg a vallási könyvek eladása 7 654 dollárt tett ki, azaz összesen 15 854 dollárt. Ennyi irodalom terjesztése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kingstonban egy jól szervezett, hetvenöt tagú gyülekezet jöjjön létre, és megnyíljanak az utak a sziget más részein végzett lelkészi munkához.

GSAM 432Trinidad

GSAM 432.1Az itteni munkát a jamaicaihoz hasonló módon kezdték meg. 1889-ben F. B. Grant urat és feleségét meghívták a szigetre, hogy bemutassák egyházunk irodalmát, és meghívásra Flowers lelkész és felesége is hamarosan követte őket, hogy a megnyíló lehetőségek szerint munkálkodjanak. Nagy sikert arattak, amíg Flowers lelkészt láz nem támadta meg, amely 1894. június 29-én halálát okozta. E. W. Webster lelkészt választották utódjául, aki 1895 augusztusában indult el New Yorkból.

GSAM 432.21896-ban a Nyugat-Indiákban a következő munkások tevékenykedtek: Jamaicában A. J. Haysmer lelkész és W. W. Eastman, valamint számos könyvterjesztő dolgozott a Bahama-szigeteken. A Kis-Antillákon E. Van Deusen lelkész és felesége, C. F. Parmlee és felesége Biblia-munkásokként, Bean úr és Hackett úr pedig könyvterjesztőként tevékenykedtek. Trinidadon E. W. Webster lelkész és felesége, valamint az orvosi misszionáriusként szolgáló Stella Colvin kisasszony tevékenykedtek. Az eredmények: 110 szombattartó Jamaicában és 50 szombattartó Trinidadon, főként Couva környékén; egy gyülekezet Barbadoson és egy közösség Antiguán, a Kis-Antillákon.

GSAM 432KÖZÉP-AMERIKA

GSAM 432.3F. J. Hutchins lelkész és felesége 1891. november 16-án elhagyták az Államokat, hogy a Bay-szigetekre utazzanak. Ekkor főként Ruatanon körülbelül húsz olyan személy élt, akik a tízparancsolat szerint a negyedik parancsolat szombatját tartották meg; figyelmüket először a postai úton nekik elküldött olvasmányok keltették fel erre az igazságra. Három évvel később, 1894-ben, W. A. Miller és felesége Kaliforniából Bonaccába utazott, ahol tanárként csatlakoztak az oktatási munkához egy olyan iskolában, amelyet 1894. július 4-én nyitottak meg a hetednapi adventisták által emelt iskolaépületben. Az első félévben az átlagos létszám harmincnégy fő volt. 1895-ben az iskolát önfenntartónak nyilvánították, mivel a tanulók száma negyvenötre emelkedett.

GSAM 433.1Az 1895-ben tartott Generál Konferencián Hutchins lelkész arról számolt be, hogy a szigeteken százan követik az üzenetet, és azt is közölte, hogy két imaházat emeltek, amelyek a hetednapi adventisták tulajdonában álltak. A földterületek szűkössége miatt – amelyek ezért a mezőgazdasági termelés szempontjából rendkívül értékesek voltak – az egyik imaházat a víz felett építették meg. E két épületet és az iskolaépületet a Generál Konferencia Egyesület nevére írták át. A szigeten található konferenciai ingatlanok értékét 1 789,60 dollárra becsülték. Az 1895-ig eladott könyvek értéke 2 243 dollár volt.

GSAM 433Kis hajó Közép-Amerikába

GSAM 433.2Miután a Konferencia figyelmét felkeltette annak kényelme és előnyei, hogy rendelkezzenek egy kis hajóval, amellyel a misszionáriusokat egyik szigetről a másikra szállíthatnák, szavazással úgy döntöttek, hogy ilyen hajót építenek a Bay-szigetek környékén folyó munkához, amelynek költsége nem haladhatja meg a 3 000 dollárt.

GSAM 433.31896-ban Közép-Amerikában mindössze négy misszionárius volt: F. J. Hutchins lelkész és felesége, valamint J. A. Morrow lelkész és felesége a spanyol Hondurasban. Belize-ben, Brit Honduras fővárosában, volt egy hívőkből álló közösség, akik a negyedik parancsolat szerint megtartották a hetedik napot. Ezen a területen végzett munka nagy része a Karib-tenger szigetein zajlott. Itt több ezer dollár értékben adtak el könyveket, és hatvan ember örvendezett a harmadik angyal üzenetének igazságában.

GSAM 434Hutchins lelkész halála

GSAM 434.1F. J. Hutchins lelkész körülbelül tizenkét éven át a leghűségesebben és a leglelkesebben dolgozott a közép-amerikai területen. Végül ereje elfogyott, és betegségnek engedett. Most álmában pihen, várva a Mester hívását – azt a hívást, amely felébreszti a hűségeseket.

GSAM 434DÉL-AMERIKA

GSAM 434.2A hetednapi adventisták nézeteit először nyomtatott kiadványok révén mutatták be Dél-Amerikában. 1891 októberében Snyder, Stauffer és Nowlin urak megkezdték munkájukat könyvterjesztőként Argentínában. 1893-ban a Generál Konferencia szavazása alapján F. H. Westphal lelkész, az illinoisi német lelkész csatlakozott a missziós területen végzett munkához, 1894-ben pedig Frank Kelley, a kaliforniai misszionárius önellátó misszionáriusként utazott az Egyesült Kolumbiai Államokba. Néhány hónappal később más munkatársak is csatlakoztak hozzájuk, és így megkezdődött a munka ezen az új missziós területen. 1896-ban a következő jelentés készült az ezen a területen végzett munkáról: Chilében egy lelkész, G. H. Baber lelkész dolgozik, aki 1895. október 19-én érkezett; valamint két könyvterjesztő, F. W. Richards és F. H. Davis. Argentínában szintén két lelkész van, F. H. Westphal és Jean Vuilleumier; valamint két könyvterjesztő, O. Oppegard és C. A. Nowlin. Ezeken kívül négy bibliai munkás is van: Lucy Post, Snyder úr és asszony, valamint John McCarthy. Brazíliában két lelkész van: W. H. Thurston lelkész és H. F. Graf; valamint három könyvterjesztő: A. B. Stauffer, J. F. és J. A. Berger. Brit Guyanában két lelkész van: W. G. Kneeland lelkész és P. Giddings lelkész; valamint két orvosi misszionárius: Dr. B. J. Fercoit és felesége.

GSAM 435.11896-ban Chilében ezer dollár értékben adtak el könyveket, és harminc szombattartó fogadta el a szombatot és a kapcsolódó igazságokat azáltal, hogy elolvasta a könyvterjesztőktől vásárolt irodalmat. Brazíliában és Argentínában tízezer dollár értékben adtak el könyveket; és ami még ennél is jobb volt, százan tartották be a szombatot. Egy gyülekezetet és öt szombatiskolát szerveztek. Argentínában három szervezett gyülekezet működött, Buenos Ayresben, Crespóban és San Cristobalban. Brit Guyanában is volt egy szervezett gyülekezet, valamint ötven szombatot tartó hívő, így összesen százötven hetednapi adventista élt Dél-Amerikában.

GSAM 435A DÉLI MISSZIÓS TÁRSASÁG

GSAM 435.2Szigorúan véve ezt a társaságot nem nevezhetjük külföldinek, annak ellenére, hogy hazánkban egy idegen nép (afrikaiak) evangelizálásán dolgozik. A már elért eredményekért nagy elismerés illeti J. E. White lelkész kitartó erőfeszítéseit, Isten áldása alatt.

GSAM 435.31893 telén, amikor az illinoisi konferencia elnökeként szolgáltam, White lelkész súlyos terhet hordozva jött hozzám a déli államokban élő színes bőrű emberek miatt. Mivel néhány hetet Chicagóban töltött, kérte, hogy a városban élő színes bőrű emberek javára dolgozhasson. A kérést a legnagyobb örömmel teljesítettük, és így valóban megkezdődött munkája e szerencsétlen emberek javára.

GSAM 435White lelkész misszionárius gőzhajója

GSAM 435.4Attól az időtől kezdve imádkozott és terveket szőtt a déli missziós területre vonatkozóan. Tanulmányai során tervei kiforrottá váltak, és végül a Michigan-tó közelében megépítették a Morning Star nevű gőzhajót. Ezzel az úszó „Béthel”-lel felszerelkezve Chicagóba indult, onnan lefelé haladt az Illinois- és a Mississippi-folyón, és 1895. január 10-én elérte Vicksburgot (Mississippi). Itt néhány társával együtt megkezdte munkáját a még érintetlen területen.

GSAM 436A Déli Missziós Társaság munkája

GSAM 436.1Idézzünk White lelkésztől az 1903. április 9-i Generál Konferencián elhangzott beszámolóból, amely bemutatja a munka eredményeit, és rávilágít a déli missziós munka akkori helyzetére:—

GSAM 436.2„Társaságunk öt iskolát épített fel és működtet jelenleg Mississippi államban... Ezek az iskolák Vicksburgban, Yazoo Cityben, Columbusban és Jacksonban találhatók... Munkatársaink emellett Nashville-ben, Memphisben és Edgefield Junctionban (Tennessee államban), valamint Louisville-ben és Bowling Greenben (Kentucky államban) is folytatták tevékenységüket.

GSAM 436Munkatársak a déli régióban

GSAM 436.3„Jelenleg huszonhét munkatárs dolgozik a Társaság különböző részlegeiben. A Déli Missziós Társaság munkája során öt felszentelt lelkészt képeztek ki.... Tizenhárom tanárt különböző módon készítettek fel munkájukra.... Egy fiatalembert a Társaság orvosnak képez a nashville-i Meharry Orvosi Főiskolán, egy másiknak pedig ugyanazon az intézményben nyújtanak támogatást tanulmányaihoz... Néhány kiváló bibliai munkás is kialakult. Néhány tanár is egyre jártasabbá válik ezen a területen.

GSAM 436A „Morning Star” gőzhajó

GSAM 436.4„A Morning Star az én személyes tulajdonom, saját pénzemből építettem. Ezen túlmenően a hajó üzemeltetési költségeit is teljes egészében a saját jövedelmemből fedeztem. Azt is el kell mondanom, hogy a hajón felmerülő megélhetési költségeket mindig én magam álltam. Gyakran tíz-tizennyolc főből állt a legénység.... Még azoknak a munkatársaknak a fizetéseit is, akiket a Társaság évek óta foglalkoztatott, nem adományokból, hanem a saját személyes jövedelmemből fizettem.

GSAM 437Honnan származott a pénz a déli misszióhoz

GSAM 437.1„Felmerülhet a kérdés: »Honnan szerezte ezt a pénzt?« Az Úr adta nekünk. Megjelent néhány kis könyv. Először a Gospel Primer, amelyet eredetileg a színes bőrű emberek tanítására szántak. Néhány ezer példány eladására számítottunk, de meglepetésünkre az eladási szám közel egymillió példányt ért el.

GSAM 437.2„Anyánk [E. G. White asszony] segített nekünk a Christ our Saviour című könyvvel, amelyből három-négyszázezer példány kelt el. A Best Stories című könyvből kétszáz-háromszázezer példányt adtak el. Becslések szerint a Coming King című könyvből olyan mennyiség került forgalomba, amelyből egy négy mérföld magas oszlopot lehetne építeni. E könyvek jogdíjaiból – számos más vállalkozás és tevékenységi terület finanszírozása mellett – megépítettük a Morning Star-t.”

GSAM 437SOK ORSZÁGBAN

GSAM 437Mexikó

GSAM 437.3Munkánk ebben az országban 1894-ben kezdődött, amikor orvosi missziót alapítottunk Guadalajarában. 1896-ban a munkatársak létszáma a következő volt: D. T. Jones lelkész és felesége, akik a missziót vezették. A tanárok Ora A. Osborne, A. Cooper asszony, Kate Ross és egy helyi segítő voltak. Az orvosi misszionáriusok Dr. J. A. Neal, A. Cooper, A. J. Rice asszony, Bartlett asszony és Rachel Flowers asszony voltak. Naponta negyven beteg kereste fel a missziót, és negyven tanuló járt a missziós iskolába. Ekkor egy új szanatóriumot építettek, amelynek költsége 12 000 dollár volt.

GSAM 437Közép-Afrika

GSAM 437.41893-ban a harmadik angyal üzenete ügye annyira előrehaladt, hogy a Generál Konferencia Bizottsága indokoltnak tartotta javasolni egy misszió létrehozását Közép-Afrikában. Ezért a következő határozatot hozták: „Amint lehetséges, missziót kell nyitni Matabelelandben.” Ezzel a határozattal összhangban 1894-ben egy hetednapi adventista csoport lépett be az országba, és kiválasztott egy 12 000 acre-es farmot. Az 1895-ös konferencián C. B. Tripp lelkészt és feleségét, W. H. Andersont és feleségét, valamint A. S. Carmichael doktort választották meg misszionáriusoknak erre a távoli missziós területre. Azonnal megkezdték az előkészületeket a hosszú útra, és zökkenőmentes utazás után 1895. július 26-án értek célba.

GSAM 438Az Aranypart

GSAM 438.1Évek óta érkezett a macedón segélykérés a hetednapi adventistákhoz Afrika nyugati partvidékéről. Az adventista kiadványok olvasása felkeltette az érdeklődést az igazság iránt, de csak 1894 körül küldtek segítséget. Ekkor Sanford lelkészt és Rudolph urat a Generál Konferencia Bizottsága felkérte, hogy vállalják el a már oly régóta várt munkát. Lelkesedéssel és bátorsággal léptek be a missziós területre. Nem sokkal később azonban Sanford lelkészt elkapta a láz, amely annyira elterjedt volt ott, hogy az országot „a fehér ember sírjának” nevezték. Három rohamot szenvedett el, majd az életben maradás érdekében kénytelen volt visszatérni Amerikába. Másokat küldtek a nyugati partra, köztük D. U. Hale lelkészt, Geo. F. Kerrt és feleségét, valamint G. P. Riggset. Utóbbi azonban annyira legyengült a betegségtől, hogy már nem remélték, hogy életben marad, ezért Angliába menekült abban a reményben, hogy a klímaváltozás jót tesz neki; ebben azonban ő és barátai csalódtak, mert állapota fokozatosan romlott, végül meghalt, és ott is temették el. Ő is várja az Életadó eljövetelét.

GSAM 438India

GSAM 438.21890. január 12-én Haskell lelkész az afrikai délkeleti partvidéken fekvő Durban kikötőből hajózott el Kalkuttába, Indiába, Kínába és Japánba. Ezt megelőzően titkára, Percy T. Magan csatlakozott hozzá. Az indiai utazás célja a „felderítés” volt, azaz olyan információk gyűjtése, amelyek alapján tanácsot és útmutatást tudnak adni, amikor a hetednapi adventisták aktív missziós tevékenységet kezdenek majd azon a területen. Az indiai misszió létrehozásának szándékával a Generál Konferencia 1893-ban azt javasolta, hogy Wm. Lenker menjen abba az országba könyvterjesztőként. Ennek az ajánlásnak eleget téve Indiába utazott, és bemutatta az adventista irodalmat. Egy későbbi beszámolójában Lenker úr arról számolt be, hogy ő és négy másik személy 1896-ig India különböző részein házalóként jártak, és 10 000 dollár értékben adtak el kiadványokat. Hogy bemutassa az eladott könyvek által kiváltott érdeklődést, továbbá elmondta, hogy miközben Madras környékén, India keleti partján házalóként járt, „egy helyi prédikátor hatvan mérföldet gyalogolt, hogy megvásároljon egy példányt a Thoughts on Daniel and the Revelation című könyvből”.

GSAM 439Georgia Burrus Indiában

GSAM 439.11895-ben Georgia Burrus kisasszony Kaliforniából Indiába utazott. Megérkezése után azonnal megkezdte a bengáli nyelv tanulását, és hamarosan belekezdett a missziós munkába. 1896-ig több személy is elkezdte az Úr szombatjának megtartását a munkatársainkkal való kapcsolat révén.

GSAM 439.21896-ban a terepen D. A. Robinson lelkész és felesége dolgozott. May Taylor kisasszony és Georgia Burrus kisasszony bibliai munkások voltak. Lenker úr és Masters úr könyvterjesztők voltak. A missziós otthon számára megfelelő épületet biztosítottak, és az anyaországba felhívást intéztek orvosok, ápolónők és további segítség iránt, hogy megfeleljenek a rájuk nehezedő igényeknek. Erre a felhívásra Brown lelkész és mások is válaszoltak. Mind ő, mind D. A. Robinson lelkész 1899. december végén Karmatarban, Bengáliában, Indiában haltak meg.

GSAM 439Hawaii, Sandwich-szigetek

GSAM 439.31884-ben La Rue úr és Henry Scott saját költségükön misszionáriusként Hawaiira utaztak. Munkájukat személyes missziós tevékenységgel és könyvértékesítéssel kezdték. Ez olyan nagy érdeklődést keltett a szigeten, hogy a Generál Konferencia 1885 novemberében úgy határozott, hogy Wm. Healy lelkész a következő szezonban Hawaiira utazzon munkálkodni, és hogy a Kaliforniai Konferenciát kérjék meg, kölcsönözzön erre a célra egy sátrat. Így felszerelkezve Healy lelkész és a szigeten már tartózkodók 1886 nyarán sátras gyűlést tartottak. Ezen erőfeszítés eredményeként számos ember elfogadta az üzenetet. La Rue úr 1889-ig maradt Honoluluban, amikor is hajóra szállt Hongkongba, Kínába.

GSAM 440Kínai missziós munka Hawaiin

GSAM 440.1A szigeten azonban alig folyt lelkészi munka, amíg a Generál Konferencia 1895 márciusában össze nem ült, amikor is szavazásra került sor arról, hogy „Gates lelkész és felesége, valamint Brand úr és asszony, mint a kínaiak tanítói, utazzanak Honoluluba, hogy misszionáriusi munkát végezzenek.” A tanítási munka azonnal megkezdődött, és Gates lelkész, bár gyenge egészségi állapotban volt, megtett mindent, amit tudott, hogy előmozdítsa a munkát. Hamarosan egy orvos és ápolónők is csatlakoztak a misszionáriusokhoz, és az üzenet ezen területén a munka jól beindult.

GSAM 440A missziók összefoglalása, 1903. január 1.

GSAM 440.2A külföldi missziós titkár 1902. december 31-én benyújtott jelentése az Egyesült Államokon kívül végzett missziós munkát a következőképpen mutatja be:—

GSAM 440.3Az Ausztrál Uniókonferencia, amely a Victoria, Új-Dél-Wales, Új-Zéland, Queensland, Dél-Ausztrália, Tasmania és Nyugat-Ausztrália konferenciákból áll.

GSAM 440.4Az Európai Generál Konferencia, amely a Német Unió Konferenciából, Nyugat-Németországból, Kelet-Németországból, Dél-Németországból, Hollandiából és a flamand Belgiumból, Ausztria-Magyarországból és a balkáni államokból, valamint a német ajkú Svájcból, Dél-Oroszországból, Észak-Oroszországból és Közép-Oroszországból áll.

GSAM 440.5A Skandináv Uniókonferencia, amely Dániából, Norvégiából, Svédországból, Finnországból és Izlandból áll.

GSAM 441.1A Brit Uniókonferencia, amely magában foglalja Észak-Angliát, Dél-Angliát, Írországot, Skóciát és Walest.

GSAM 441.2A Francia-Latin Unió Konferenciája, amely magában foglalja a francia-svájci, a francia és az olasz területeket.

GSAM 441.3A Keleti Misszió, amely Egyiptomot, Szíriát és Törökországot foglalja magában.

GSAM 441.4A Dél-afrikai Unió Konferenciája, amely a Fokföldi Kolóniát, Natal-Transvaalt, Basutolandot és Matabelelandet foglalja magában.

GSAM 441.5Egyéb területek: Bermuda, Brazília, Brit és Holland Guyana, Közép-Amerika (déli része), Kína, Fidzsi-szigetek, India, Jamaica, Japán, Kis-Antillák, Mexikó, Nyassaland, Pitcairn, Puerto Rico, River Plate, Raratonga, Szamoa, Társaság-szigetek, Szumátra, Tonga, Trinidad, Nyugat-part (Dél-Amerika) és Nyugat-part (Afrika).

GSAM 441.6Az e különböző területeken aktívan dolgozók száma – beleértve a lelkészeket, a licenciátusokat, a Biblia-munkásokat, a könyvterjesztőket és a könyvárusítókat – 754 fő.

GSAM 441Létrehozott stratégiai pontok

GSAM 441.7Ezekből a misszióinkra vonatkozó rövid leírásokból azt mondhatjuk, amit a Külföldi Missziós Titkár 1896-ban mondott:

GSAM 441.7„Mivel az üzenet mára szinte a világ minden részén elfoglalta ezeket a stratégiai pozíciókat, Isten végtelen hatalmával nagyon rövid idő alatt nagy és hatalmas munkát tud véghezvinni. Igazságosságában gyorsan befejezi munkáját.”